Tisztelt Polgármester Úr!

Tekintettel arra, hogy a nyilvánosság képezi a modern jogállamokban a társadalmi kommunikáció alapját, én is ezzel a lehetőséggel élek, mert úgy tűnik, hogy az eddigi közvetlen, kétoldalú kommunikáció nem vezetett eredményre.
A 2009. szeptember 11-i levelemben a törvényi felhatalmazás alapján hivatalból kezdeményeztem Önnél, hogy a képviselő-testület a következő testületi ülésén, soron kívül tárgyalja meg a Szent István Gimnáziumban kialakult helyzetet. Tettem ezt azért, mert álláspontom szerint a fegyelmi tanács döntése alapján elbocsátott pedagógusok jelentős száma a tanév zavartalan elkezdését veszélyeztette. Levelemben arra kértem polgármester urat, hogy a képviselő-testület ülését követően részletesen tájékoztasson az ügy kivizsgálása tárgyában tett testületi döntésről, a vizsgálat eredményéről, valamint a tervezett további intézkedésekről.

A kért tájékoztatás a mai napig nem érkezett meg, annak ellenére, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény feljogosít ágazati feladataim körében tájékoztatás kérésére, az önkormányzatot pedig kötelezi a tájékoztatási kötelezettség teljesítésére.
A képviselő-testület tájékoztatási kötelezettségét elmulasztva, információim szerint, Esztergom Város Önkormányzatának honlapján tett közzé egy állásfoglalást a Szent István Gimnáziummal kapcsolatosan.
Az állásfoglalásban olvasható, hogy a fenntartó a gyermekek mindenek felett álló érdekét tekintette elsődlegesnek akkor, amikor döntéseket hozott az elmúlt időszakban az iskola sorsát érintően. A képviselő-testülettel egyetértve én is úgy gondolom, hogy a fenntartó csak ezen alapelv tiszteletben tartásával hozhat felelősen döntést.
Aggályosnak tartom azonban azt, hogy az "elitiskolává" fejlesztés koncepciója mellett, a napjainkra kialakult helyzet rendezéséről nem olvashatunk a nyilvános állásfoglalásban, holott tudott, hogy a tanári karból hét pedagógust elbocsátottak, tízen enyhébb fegyelmi büntetést kaptak, továbbá még öt pedagógus, valamint hatvan tanuló hagyta el az intézményt.
Hogyan biztosíthatók ilyen körülmények között a közoktatásról szóló törvényben rögzítettek? Nevezetesen a törvényben meghatározott szolgáltatások megfelelő színvonalon történő biztosítása a tanulók számára olyan módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen a tanulók számára aránytalan terhet, illetve az a követelmény, hogy a tanuló a törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez.
Az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók számára a jelenlegi helyzet jogszerű, megnyugtató rendezése jelenthet csak biztonságot, számukra a folyamatban lévő, 2009/2010-es tanév is sorsdöntő lehet.
A képviselő-testület állásfoglalásában is olvasható, hogy "a fenntartó a diákok ellen nem kezdeményezi fegyelmi eljárás megindítását, az egyébként többször elkövetett jogsértések, illetve diákhoz nem méltó magatartásuk miatt", "a felelőtlen tanárokkal szemben azonban zéró toleranciát hirdet".
Ismételten felhívom Polgármester úr figyelmét - ahogy ezt már korábbi levelemben is tettem -, a közoktatási törvény azon rendelkezéseire, amelyek fenntartói, illetve az intézményvezetői hatásköröket, feladatokat rögzítik. Ezen garanciális szabályok betartásával biztosítható csak az intézményi önállóság, és értelmezhető a fenntartói felelősség.
A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A fenntartó a közoktatási feladatellátáshoz szükséges feltételek biztosításáért felel, valamint jogosult és köteles a jogszabály szerint az általa fenntartott intézmény működését ellenőrizni.
Ismételten hangsúlyozom, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatásának mind a tanulók, mind a pedagógusok tekintetében szigorú, az eljárás tisztaságát garantáló szabályai vannak. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tekintetében a fegyelmi eljárás megindítása a munkáltató joga. Önkormányzati iskola esetén a munkáltató az iskola, a munkáltatói jogok gyakorlója az igazgató. A fenntartó, vagyis a képviselőtestület csak az iskola igazgatója tekintetében gyakorol munkáltatói jogokat. Fegyelmi eljárást a pedagógusokkal szemben csak a kinevezési jogkör gyakorlója, általában az igazgató indíthat, a tanulók tekintetében pedig az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület.
Továbbra is fenntartom azon korábbi álláspontomat, hogy ha a fenntartó elvonja az intézményvezető, illetve a nevelőtestület jogkörét, jogszabályt sért.
Ismételten felhívom tehát Polgármester urat, hogy tegyen eleget törvényi kötelezettségének, és a fenntartói hatáskörbe tartozó, az intézmény zavartalan működését biztosító feltételek megteremtése érdekében hozott képviselői-testületi döntésről, intézkedésekről tájékoztasson.
A történtek, és a többszöri, jogszerű eljárásról szóló részletes tájékoztatásom eddigi eredménytelensége ellenére továbbra is bízom abban, hogy a 2009/2010. tanév a diákok számára eredményes és hatékony lesz a problémák megnyugtató rendezése folytán.

Budapest, 2009. november 23.

Üdvözlettel,
Dr. Hiller István