2009. július 10.

Szeretgom | A sajnálatos esztergomi tragédia, a Szent István Gimnázium diákjának öngyilkosságáról szóló hír hetek óta nem kerül le a híradások főoldaláról. Ez nyilvánvalóan nem érdeke a gyászoló családnak, az iskolának, a felelősséggel vádolt tanári gárdának.

Az első alkalommal Meggyes Tamás esztergomi polgármester nyilatkozott ez ügyben, s maga is elismerte, hogy nem rendelkezik hiteles forrásból származó információkkal. Ennek ellenére azonnal szakmai hibákról és retorzióról beszélt, az önkormányzat és az oktatási intézmény közötti közéleti harcot tételezve fel (magánvéleményként!) a tragédia kiváltó okának.

Az ügyet vizsgáló bizottság felállítását és összetételét csak ez után szavazta meg a képviselő-testület, nem várva meg a rendőrségi vizsgálat lezárását, ami logikus és szabályos lett volna. S rögtön ezután a munkáltató hallgatási nyilatkozat tételére kötelezte az intézmény pedagógusait a vizsgálatok lezárásáig, amit ők nem voltak hajlandók aláírni.

Mi is történt valójában?

Az utolsó tanítási napon, szombaton a diákok - a csütörtöki, a Ghandi Gimnázium mintájára megszervezett sztrájk eredménytelensége után - diákparlament megtartásában egyeztek meg az igazgatóval. A diákok azt kérték az igazgatótól, hogy ne egy másik iskolából hozzon új igazgatóhelyettest, hanem működjön végre együtt a tantestület tagjaival. (Ehhez tudni kell, hogy az igazgató, Kurnász László egy éve egyetlen alkalmazotti szavazattal került az iskola élére úgy, hogy pályázatát - az oktatási bizottság 50%-os szavazatán kívül - egyik véleményező fórum, sem a szülők, sem a tanárok, sem a diákok nem támogatták. Közben újabb 5 évre szóló megbízást kapott a várostól, hasonlóan támogatás nélkül a véleményező testületek részéről. Az eltelt egy év alatt a helyzet csak annyit változott, hogy már az igazgató részéről addig bizalmat kapott helyettesek sem vállalják tovább a munkát, ezért kell új embert találnia erre a posztra.)

A diáksztrájkot a tanulók a csütörtöki 3. óra után kezdték, s a nap hátralévő óráira - az igazgató kérése ellenére - többségük már nem is ment be. A pedagógusok nem kaptak egyértelmű utasítást a vezetéstől arra nézve, hogy mi a feladatuk ebben a helyzetben, hiszen nem mindennapos esemény a diáksztrájk egy oktatási intézményben. Így aztán, aki nem találta az osztályát a tanteremben, az az udvarra ment a diákok közé, úgy gondolva, ez a feladata, nem hagyhatja őket magukra a tanítás ideje alatt. Ezzel kapcsolatban sem aznap, sem a következő napon nem érte kifogás a munkájukat az iskolavezetés részéről.

A szombati diákparlament - az eredeti megállapodás alapján a diákönkormányzat és az igazgató között - az utolsó, 6. óra után lett volna. Aznap - lévén az utolsó tanítási nap a nyári szünet előtt - rövidített órák voltak, sok tanár hiányzott különböző hivatalos elfoglaltság, illetve betegség miatt, napközben is többször módosult a helyettesítési rend, több óra elmaradt. A diákok kérték, hogy kerüljön egy órával előbbre a parlament, hiszen ezeknek az óráknak már nem volt különösebb jelentősége, az osztályozó értekezlet már előző nap döntött az év végi jegyekről is. Az igazgató ehhez nem járult hozzá, de amikor látta, hogy a diákok összegyűltek a parlament kijelölt helyszínén, mégis vállalta, hogy megjelenik közöttük, ezzel legalizálta a diákgyűlés megkezdését.

Néhány perce folyt már az előre összegyűjtött kérdések megválaszolása, amikor a sokat emlegetett diákcsíny, a gyújtogatás megtörtént. Mi sem bizonyítja jobban a tanárok éberségét, mint hogy azonnal felfedezték a füst eredetét, és számon kérték a diákon annak elkövetését. Az esetről az igazgatóhelyettes vezetésével jegyzőkönyvet vettek fel, s az osztályfőnök - miután a szülőket telefonon értesítette a fegyelmi vétségről - azt kérte Vecsernyés Balázstól, várja meg a diákgyűlés végét, hogy az igazgató beszélni tudjon vele. Feltehetően ekkor kerülhetett volna sor arra is, hogy Balázs aláírja a jegyzőkönyvet. Így is történt, Balázs is leült a diákok közé, akik állítólag nem láttak változást a magatartásában ez idő alatt.

A parlament befejezése után az igazgató és a diákok - köztük Balázs is - lementek a lépcsőn a gyűlés 2. emeleti helyszínéről, néhány tanár és diák a székeket rakta a helyére még néhány percig. Utólag derült ki, hogy Balázs nem az igazgatói irodába ment, hanem táskáját az épületben hagyva elhagyta az iskolát. Ez 13:15 körül történt, a sajnálatos tragédiáig még kb. 2 óra telt el, amiről nincs közelebbi információja senkinek, s úgy tűnik, s ezzel kapcsolatban az esetet vizsgáló bizottság sem sokat tudhatott meg, ha egyáltalán foglalkozott vele.